A Télapó

 Ki a Télapó? Hát ki ne tudná? Ő az, aki olyan sok mindent rejt a zsákjában, hogy alig bírja, és ha megrázza ősz szakállát nyomban el is kezd esni a hó. Szerintem a hatalmas pocakja is azért nőtt oda, hogy a hátán lévő teli zsákot ellensúlyozni tudja. Az hírlik, hogy Lapföld az otthona... Rengeteg csodaszép szarvasa van, és bizony úgy suhannak a sötét éjszaka csillagai alatt, hogy észre sem vesszük merre haladnak. 

A Télapó szakálla, mintha vattacukorból lenne. Azt hiszem, hogy azt ő is nagyon csípné, mert ki ne szeretné, ha cukorból lenne a szakálla? Igazán kedves ember, de arra még sajnos nem jöttem rá, hogy honnan tud annyi mindent rólam.

Első emlékem, még kiscsoportos ovis koromra nyúlik vissza. Először nagyon megijedtem tőle, de anyukám megnyugtatott, hogy nem lesz gond, hiszen ő a gyerekek jó barátja.

Tisztán emlékszem arra a napra, mert az ölébe ültetett és elmondta, hogy tudja milyen jó gyerek voltam. Azonban volt egy aprócska gond. Ugyanis rájött, hogy nem eszem meg a pörköltet és ezen változtatnom kell, hogy nagyra tudjak nőni. Majd leesett az állam, amikor meghallottam, hiszen erről csak én, az anyukám és az apukám tudott. Eddig!

Rejtélyes bácsi ő- gondoltam- de hozott nekem csomagot, ezért az aprónak tűnő problémák gyorsan elrepültek a semmibe. Sok -sok csokival és cukorral tértem haza, és büszkén tudattam a tesómmal, hogy ő ebből semmit nem kap. De apukám azt mondta, hogy ilyet nem szabad csinálni. Felhívta a figyelmem, hogy habár a Télapó nekem ajándékozta a csomagot, meg kell tudni osztani másokkal mindazt, amiből nekünk olyan sok van. Így történt aztán, hogy a tesómnak adtam a kedvenc csokimat.

Látod Télapó, milyen jó gyerek voltam!