A tél igazán jó

A tél nagyon hideg hónap, de én mégis nagyon szeretem. Amúgy is, télen van a születésnapom, így mi más is lehetne a kedvenc évszakom.

Imádom a havazást. Nagyi azt mondja, hogy ilyenkor az angyalok apró, hófehér gyöngyökkel szórják be az utcákat és a házakat, hogy minden varázslatossá váljon, és azért van hideg, hogy ez a varázslat sokáig megmaradjon. Én hiszek a nagyinak! Az ő haja is olyan fehér, mintha hó födte volna télen, nyáron. 

Ha télen sok hó esik, a tesómmal Lottival sokat szánkózzunk. Apu végig húz minket az utcákon és Fifi kutyánk boldogan futkározik mellettünk. Az is igaz, hogy apu a szánkózás végére nagyon elfárad, de ő mégsem nyafog. Apu egy HŐS!

A múltkor akkora kanyart vágott a szánkóval, hogy Lotti arccal a hóba bukott. Én annyira nevettem, hogy azt hittem nevetőgörcsöt kapok. Erre Lotti morcos lett és azt hiszem...így indult el a hógolyócsata. A csata végére már a zoknim is merő víz lett és dideregtem, mint a nyárfalevél, de nem bántam, mert ilyen klassz kaland csak télen történhet velünk. Hát nem igaz?